Skip to content
Világszínvonal hírek:
Változtatni kell a receptek formátumán
2004. May 17.
Csak januárban kezdik nyomtatni az új recepteket, így az uniós polgárok adatait a jelenlegi vények hátoldalán kell feltüntetniük az orvosoknak. Annak érdekében, hogy az uniós egészségbiztosítók egymás közötti elszámolása zökkenőmentes legyen, változtatni kell a hazai receptek formátumán. Nyomtatásukat azonban csak a jövő év elején kezdik meg, addig a még raktáron levő, most érvényes receptekkel dolgoznak az orvosok - tudtuk meg Matejka Zsuzsannától, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatójától. Egy május elsején életbe lépett miniszteri rendelet szerint a közösségi szabály hatálya alá tartozó külföldi betegeknek szóló gyógyszer, gyógyászati segédeszköz valamint gyógyfürdő rendelésére szolgáló receptek hátoldalán fel kell tüntetni annak az országnak a kódját, ahol egészségbiztosítással rendelkezik az illető, az ellátás alapjául szolgáló formanyomtatvány betű és számjelét valamint a beteg külföldi biztosítási-azonosító számát. Azokon a vényeken, amelyeken gyógyszert rendel az orvos a beteg pontos születési dátumát is jelezni szükséges. Az adatokat az orvosok feladata feltüntetni a vények hátoldalán. Ezeket a vényeket a gyógyszertárak, gyógyászati segédeszköz forgalmazók és gyógyfürdő szolgáltatók elkülönítetten kezelik és beküldik a MEP-ek részére. Az adatokat a beérkezett vényekről a MEP-ek rögzítik. A most érvényes recepteket egyébként nem csak az uniós belépés miatt kell átalakítani. A tíz évvel ezelőtt bevezetett vonalkódos vényeken a négyjegyű évszám utolsó tagját jelölik, ami az indulás évében négyes volt, s idén is az. Az azonosság zavart okozhat, ezért - mondta Matejka Zsuzsanna - új típusú vonalkódok kidolgozása és alkalmazása vált szükségessé. Az egészségügyi szolgáltatók (orvosok) részére az OEP kiadványt jutatott el "Tájékoztató az EGT állampolgárok ellátásáról" . Ebben a tájékoztatóban megtalálhatóak azok az előbbiekben felsorolt adatok is, melyeket a vényen fel kell tüntetniük a felírásra jogosult orvosnak. A tájékoztató - többek között - tartalmazza az EGT államok felsorolását és a hozzájuk tartozó országkódokat is, valamint az egészségügyi ellátásra feljogosító formanyomtatványok és az európai egészségbiztosítási kártya mintáját.
 
Mikor a legjobb elhagyni a kórházat?
2004. May 17.
900 ezer kórházi esetet dolgozott fel az 1997-2002 közötti időszakból Natascha Nüssler, és megdöbbentő megállapításait a minap tette közzé a Német Sebészeti Társaság berlini kongresszusán. Eszerint annak a valószínűsége, hogy valaki 30 napon belül visszakerül a kórházba, vagy netán meghal, akkor a legkisebb, korra és nemre tekintet nélkül, ha az illetőt vasárnap engedték haza. Csakhogy, a helyzet az, ezt mutatják ugyanis a statisztikák, hogy ez fordul elő a legritkábban. És minél hosszabb ideig volt valaki a kórházban, annál ritkábban. Ezzel szemben a legtöbb beteget pénteken szokták hazaengedni. Márpedig a visszakerülésnek ekkor van a legnagyobb valószínűsége. Ezért aztán Nüssler professzorasszony szerint érdemes volna elgondolkodni az elbocsátások időzítéséről, még akkor is, ha ez kissé megterhelné a betegbiztosítókat.
 
A magyar orvosok az unióba mennek
2004. May 17.
A hazai fizetés tizenötszörösét keresheti meg egy magyar orvos Nyugat-Európában, ráadásul kevesebbet kell ügyelnie, nem kell a hálapénz rendszerével küszködnie, és tárt karokkal fogadják. Egzisztenciális gondokkal küszködnek ma Magyarországon azok a fiatal és középkorú orvosok, akik nem olyan területre szakosodnak, ahol a hálapénz megoldja problémáikat. Aneszteziológusokból, radiológusokból, patológusokból, labor szakorvosokból már most nagy a hiány. Még egy olyan orvos is anyagi problémákkal küzd szakvizsgája után 10-15 évig, aki pedig "hálapénzes" területen dolgozik. Míg el nem ér a hierarchiában egy bizonyos pozíciót, a térségünkben legalacsonyabb fizetésből kell kijönnie egy hónapban. Ráadásul a betegek pénzbeli hálája sem megoldás, sok orvos szívesen szabadulna a sajátságos magyar találmánytól, de a paraszolvencia rendszere önmagát termeli újra. Ilyen feltételek mellett hihetetlen vonzerőt jelentenek az uniós orvosi állások. Ott a hálapénz kínos kérdése nélkül, biztos anyagi megélhetés és megbecsülés mellett dolgozhatnak a több mint tíz éven keresztül tanuló orvosok. Amikor itthon összeomlik Öt-hat év múlva súlyos bajokkal kell szembenéznie a magyar társadalomnak, ha nem oldódik meg az orvosok helyzete. "A már most orvoshiányban szenvedő területekre egyre kevesebben szakosodnak, mert ha a medikusok később meg akarnak valamiből élni, sajnos kénytelenek olyan irányt választani, ahol van paraszolvencia - mondta el az FN-nek dr. Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára. - Ezt ugyan a Magyar Orvosi Kamara elveti, de sajnos érthető, hogy az orvosok sem szeretnének évtizedekig nyomorogni." Utánpótlás nélkül pedig egyszerűen elfogynak egyes szakorvosok Magyarországon: jelenleg 4,5 ezer orvos hiányzik, ha ez a szám hatezerre emelkedik, összeomlik a rendszer. A magyarok kivándorlása a legvalószínűbb a most csatlakozó tíz ország orvosai közül, mivel ők keresnek a legrosszabbul. Még szlovák kollégáik is a magyar átlagfizetés kétszeresét kapják, a csehek a háromszorosát, míg a lengyelek hat-nyolcszorosát. "A magyar orvosok egzisztenciális okokból vannak elvándorlásra kényszerítve - emelte ki a főtitkár. - A szándék a fizetés nagyságának megfelelően a mi országunkban a legnagyobb: majdhogynem programozott az elmenetelük." Az orvosok itthon csúcsterhelés alatt állnak. Az alacsony létszám és a kereset-kiegészítés kényszere miatt rengeteg ügyeletet kell vállalniuk. Statisztikák szerint a túlórákkal együtt ma egy átlagos orvos közel 64,8 évet dolgozik le a negyven évre szóló aktív életpályája alatt. "Az orvosok egészségügyi állapota 8-10 százalékkal rosszabb az amúgy szintén elég rossz állapotban lévő magyar társadaloménál - mondja dr. Gyenes Géza. - Átlagéletkoruk is alacsonyabb." Elmondhatatlanul nagy vonzerő Ilyen helyzetben óriási vonzerőt jelentenek az uniós orvosi állások, ahol a magyarok tíz- tizenkétszeresét is megkereshetik a hazai fizetésüknek. Mivel szinte az összes nyugat- európai ország orvoshiánnyal küszködik, az orvosok esetében nem fognak élni a 2+3+2 évig tartó munkavállalási korlátozással. "Svédország rengeteg segítséget nyújtott a kiment ezer magyar orvos beilleszkedéséhez - mondja a MOK főtitkára. - A nyelvtanfolyam és a lakás mellett kiegészítő anyagi támogatást kaptak a kezdetekben, illetve a családjukat is kivihették." A skandináv országon kívül Nagy-Britannia, Németország és Franciaország is jelezte, hogy szívesen fogadná a magyar orvosokat. Portugáliától egyelőre nem kapott megkeresést a Kamara, Spanyolországtól pedig várhatóan nem is fog, mivel ott 10-15 százalékos a túlképzés orvosi területen. A magyar orvosok kivándorlási hajlandósága nagy. Az egy évvel ezelőtt felkínált norvég állásokra 1700-1800 fő jelentette be igényét, közel harminc szakterületről. "Egyelőre nem született pontos felmérés a kérdésről, de ez a szám igen jelentős ahhoz képest, hogy Magyarországon jelenleg 32 ezer orvos dolgozik a klinikumban és az alapellátásban" - emelte ki dr. Gyenes Géza. Az orvosok kivándorlási kedve feltehetően később egyre nagyobb lesz, mivel kinti kollégáiktól pozitív visszajelzéseket fognak kapni. A magyar beteghez keletről jön orvos Magyarországra majd a tőlünk keletre elhelyezkedő országokból jönnek orvosok, elsősorban magyarul beszélő ukránok és erdélyiek. A rendszerváltás óta összesen 1900 orvos települt át hozzánk, mivel a magyar fizetések nagyobbak az ottaniaknál. "Félő azonban, hogy most már ezekre az orvosokra sem számíthatunk hosszú távon - véli dr. Gyenes Géza. - Nekik ugyanis honosíttatniuk kell a diplomájukat Magyarországon, ami körülbelül fél-egy évig tart. Az uniós csatlakozás után azonban a magyar diplomát a többi tagállam is elismeri, ezért feltehetően a családjuktól már úgyis elszakadt orvosok továbbvándorolnak a jóval több pénzt ígérő nyugatra." A legnagyobb problémát a nyelvi nehézségek jelentik. A magyar kórházak szívesen várnák akár az Ázsiából érkező orvosokat is, magyar beteget azonban csak magyar nyelven lehet gyógyítani. A magyar egészségügy válságának megoldására a Magyar Orvosi Kamara egészségügyi kerekasztalt szervez, ahol a pártok, a kormány és a civil szervezetek mellett a szakma is képviselheti érdekeit. A cél a társadalmi konszenzus elérése abban a kérdésben, hogy mennyit hajlandóak a magyar állampolgárok áldozni saját egészségükre és az egészségügyre. Kimaradtak az unióból? Az egészségügyi hivatalos szervek nem tartják be az ügyeletre vonatkozó uniós normákat, pedig ezen a területen a tagállamok nem vizsgálhatják felül az EU döntéseit, amelyek egységesen vonatkoznak mind a 25 országra. "A május elsejei csatlakozás ellenére az egészségügyi intézmények úgy viselkednek, mintha nem léptünk volna be az unióba" - mondta el a MOK főtitkára. Kapkodnak a nővérek után A szakképzett kiszolgáló személyzetre, nővérekre és ápolókra még inkább jellemző az orvosokra érvényes helyzet, hiszen nekik a befogadó ország nyelvét sem kell feltétlenül beszélniük. A pécsi főiskolán végzett 28 fős évfolyam minden egyes tagjának azonnal állást ajánlottak egy német kórházban. Átalakul a mentalitás A Svédországban munkát vállaló magyar orvosok kezdetben pénzt kértek az ügyeletért, mivel itthon a megélhetési problémák miatt szinte mindenki a pénzbeni ellenszolgáltatást, nem pedig a szintén felkínált plusz pihenőidőt választja. Alig néhány hónap alatt azonban rájöttek, a magyar viszonyok miatt rögzült rossz mentalitás külföldön már felesleges. Alapfizetésük mellett nincsenek rászorulva a kereset- kiegészítésre.
 
<< Első < Előző 2301 Következő > Utolsó >>

Eredmények 25301 - 25303 / 25303
Advertisement



kazmereshuba041.jpg
Megnézem

Még több képregény!



Online TV nézés


Copyright vEsti24

Egészségügyi hírek

Hasznos tudnivalók

Aktuális időjárás >
Menetrendek >
Műsorok >
Térképek >
Tudakozó >
Valutaváltó >
Műholdkép

Kérdezzen bátran!

Keressen minket!


Betegjogi-Jogi-Biztosítói-Szakértői-Perstratégiai konzultációs iroda

MonaPhone

Ingyenes internetes videóbeszélgetés a regisztrált felhasználóink részére
MonaPhone 2.2 letöltés






Elfelejtett jelszó?