Vilagszinvonal
Pajzsmirigy gyulladás

A gyakorlatban kétfajta gyulladásos kórkép fordul elő a pajzsmirigyben. A krónikus limfocitás típusúra (bizonyos formáját szokták Hashimoto-betegségnek nevezni) jellemző, hogy évtizedekig fennálló általában tünetmentes, a gyulladás jellegzetességeit csak igen kis mértékben és ritkán mutató, a nők több mint 10%-ánál előbb-utóbb jelentkező rendellenesség, állapot. A jóval ritkább szubakut, granulomatózus gyulladás (de Quervain (ejtsd dö kervén) tireoiditisz) ezzel szemben a gyulladás ismert jelenségeit mutatja.

Krónikus limfocitás pajzsmirigy-gyulladás (Hashimoto-betegség)

  • Ok, előfordulás
    • Autoimmun megbetegedés, mely elsősorban nőket érint.
    • Az erre való hajlam örökletesen meghatározott, az életkor előre haladtával egyre gyakrabban jut érvényre. 30 év feletti nőknek több mint 10%-ánál mutatható ki jelenléte.
  • Tünetei
    • Az esetek döntő részében semmilyen tünetet sem okoz, az érintettek nagyobb része úgy éli le az életét, hogy nem is tud a rendellenességről.
    • Az esetek kis részében a pajzsmirigy érzékenységét okozza, jelentős fájdalmat azonban nem. Ritkán, de vissza-visszatérő hőemelkedés okként szerepelhet.
    • A felismeréshez vezető két leggyakoribb ok, amikor a pajzsmirigy megnagyobbodását idézi elő. Ilyen esetben a pajzsmirigy igen tömött, egyenetlen felszínű.
    • A másik gyakori eset, amikor csökkent pajzsmirigy-működést idéz elő.
  • Milyen vizsgálatokkal ismeri fel az orvos a krónikus pajzsmirigy-gyulladást?
    • Amennyiben csökkent pajzsmirigy-működés áll fenn, és annak más oka kizárható, további vizsgálatok nem szükségesek.
    • Más esetben a vérvizsgálattal kimutatható a pajzsmirigy-ellen a szervezetben termelődő ellenanyagok szintje és/vagy megnagyobbodott pajzsmirigyből vett citológiai minta vezet a felismeréshez.
  • Kezelése
    • A tünetmentes pajzsmirigy gyulladást magát kezelni nem tudjuk, nem is indokolt.
    • Nyaki érzékenység esetén szokásos gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapító adása jön szóba.
    • Abban a ritka esetben, amikor olyan mértékű pajzsmirigy-nagyobbodást idéz elő, ami panaszt okoz (nyelési panasz, nehézlégzés, rekedtség), akkor műtétre van szükség.
  • Jelentősége, hogy az érintettek kb. egy-negyedében pajzsmirigy-alulműködésre vezet.
    • Magyarországon a pajzsmirigy alulműködés kizárólagos oka olyan esetekben, amikor nem műtét vagy gyógyszeres kezelés okozza. Ennek a gyógyszeresen kezelendő betegségnek a tüneteiről, kezeléséről a csökkent pajzsmirigy-működés fejezetben olvashatja.
    • Mivel a csökkent pajzsmirigy-működés bármikor kialakulhat, és a már gyógyszeres kezelést indokoló kezdeti, akár évekig tartó stádiuma tünetmentes vagy igen kevés tünettel jár, élethosszig tartóan rendszeresen (egy-két évenet) ellenőriztetni kell a pajzsmirigy-működést.
    • Az a pajzsmirigy, melyben a krónikus pajzsmirigy-gyulladás zajlik, sokszor nem képes kielégíteni a terhesség idején megnövekedő pajzsmirigy-hormon igényt. Ezért terhesség legelején és annak első harmadában mindenképpen soron kívül ellenőriztetni kell a pajzsmirigy-működést ilyen nőknél.
  • Szülés után kialakuló (poszt partum) pajzsmirigy-gyulladás
    • Szülés után 6 hónapon belül a nők 8%-ánál jelentkezik sokszor észrevétlen tünetekkel
    • Erre jellemző, hogy az esetek nagy részében átmeneti pajzsmirigy-működési rendellenesség jelentkezik. (A gyulladás a pajzsmirigy sejtek egy részét tönkreteszi, így az azokban tárolt pajzsmirigy-hormon kiáramlik a vérbe - enyhe-mérsékelt pajzsmirigy-túlműködést idézve elő. A szervezet erre reagálva csökkenti a pajzsmirigy-hormon termelését, ami átmeneti csökkent pajzsmirigy-működéssel jár.)
    • Legtöbbször kezelést nem igényel, az esetek egy-ötödében vezet végleges, állandó gyógyszeres kezelést szükségessé tévő csökkent pajzsmirigy-működésre.
    • Szülés után 6 hónapon belül jelentkező pajzsmirigy megnagyobbodás leggyakoribb oka.
    • Maga a gyulladás nem szokott tünetekkel járni, kezelést nem, de az orvos által előírt gyakoriságú ellenőrzést tesz indokolttá.
Szubakut, granulomatózus pajzsmirigy gyulladás (de Quervain-betegség)
  • Előfordulás. évente 50-150 felismert eset Magyarországon. Nőket ez is gyakrabban érini.
  • Oka: valószínűsíthető, hogy vírus okozza. Jellegzetes, hogy a pajzsmirigy-gyulladást 3-4 héttel megelőzően felső légúti vírus-fertőzés zajlott le.
  • Jellegzetességei:
    • hirtelen kialakuló fájdalmas pajzsmirigy nagyobbodás (kemény, fájdalmas csomó a nyak alsó részén) a fő tünet, melyet láz, rossz közérzet kísér. A laboratóriumi leletek közül kiemelendő az igen magas vérsejt-süllyedés (általában 60 mm/óra, gyakran 100 mm/óra felett)
    • kevésbé jellegzetes formája, amikor felső légúti vírusfertőzést kíséri enyhébb pajzsmirigy-gyulladás. Ilyenkor az influenza-szerű tünetek (levertség, fejfájás, rossz közérzet, fejfájás, láz) áll az előtérben.
    • az első gondolat általában az, hogy a jóval gyakoribb nyirokcsomó-gyulladás (ez is a nyakon, igaz kicsit feljebb jelentkező fájdalmas csomóval és lázzal jár) a betegség. Ezért a betegek túlnyomó többsége antibiotikumot kap, nem ritkán - mivel antibiotikum hatástalan a pajzsmirigy-gyulladásra - egy második, akár egy harmadik antibiotikummal is próbálkozik a kezelőorvos. A gyógyszer hatástalansága miatt kerül előbb-utóbb a beteg szakrendelésre.
    • a betegség a pajzsmirigy-sejtek egy részét tönkre teszi, és ezáltal az azokban tárolt pajzsmirigy-hormon kiáramlik a vérbe és pajzsmirigy-túlműködést idéz elő. Ennek tünetei nem szoktak előtérben állni, de előbb-utóbb észlelhetők (a szívműködés szaporábbá válik, kézremegés, néhány kg-nyi fogyás, izgatottság). Pár héttel-egy két hónappal később az ellenkező irányú hormonális-eltérést lehet észlelni, mivel a szervezet a gyulladás okozta túlműködésre válaszként csökkenti a pajzsmirigy-hormonok termelését. Ez a csökkent működéses fázis nem szokott tüneteket okozni. 3-6 hónappal a betegség kezdete után áll helyre a normális pajzsmirigy-működés. Az itt leírt pajzsmirigy-működési zavar legtöbbször legfeljebb tüneti kezelést (pulzuscsökkentő, nyugtató) indokolhat, pajzsmirigy-működésre ható gyógyszer szedése inkább csak késleteti a spontán is bekövetkező gyógyulást.
    • a szakrendelés orvosa néha nem is kell, hogy speciális vizsgálatot végeztessen, mert annyira jellegzetes a tünettan, és az előzmény (hatástalan váltott antibiotikum kúra). A specialista pajzsmirigy-ultrahang vizsgálatot, esetleg pajzsmirigy izotóp vizsgálatot szokott végeztetni pajzsmirigy-hormon-meghatározás mellett.
  • Kezelés. Kétfajta egyaránt hatékonynak tartható kezelés jön szóba.
    • nem szteroid gyulladásgátló kezelés vagy pedig szteroid típusú gyulladásgátló kezelés
    • nagyon jellegzetes, hogy a megfelelő kezelés beállítását követően egy-két napon belül drámai javulást tapasztalnak a betegek, akik előtte nem egyszer hetekig folyamatosn lázasak voltak. A kezelést általában 2-4 hónapig érdemes folytatni, csökkenő adagban.
    • a gyógyszer adag csökkentésekor igen gyakori, hogy enyhébb mértékben fellángol a betegség. Ekkor újra emelni kell a gyógyszer adagot.
    • a gyógyszert 6 hónapon belül végleg el lehet hagyni és a betegség kiújulására ezt követően általában nem kell számítani. A betegség végleg és nyom nélkül meg szokott gyógyulni.

    Forrás: Egeszseg-pont.hu